MANZÁRD mű-hely

Blog, blogolás - tartalommarketing

Kreatív (irodalmi?) keresőoptimalizálás

Mint talán sokkal számára ismeretes, egy honlappal a Google keresések élvonalába abban az esetben lehetséges felkerülni, ha az adott weboldal számos keresőszempontnak eleget tesz. Az egyik ilyen a keresőbarát jelleg, ami lényegében annyit jelent, hogy a honlapnak a keresőrobotok számára bejárhatónak, feltérképezhetőnek és értelmezhetőnek kell lennie. A további szempontok közül említésre érdemes a külső webtámogatás megléte, amely más weboldalakról történő szöveges hivatkozások révén valósul meg.

Ezeknek a szempontoknak történő megfelelés azonban manapság már nem elegendő az online sikerhez. Szükséges, hogy a honlaptartalom eredeti és értékes legyen, mi több: egy adott téma kulcsszavaira nézve magas relevanciát mutasson. Ilyen optimális szövegtartalmak létrehozása nem mindig könnyű feladat. Ha az ember egyszerűen csak a blogot ír, ritkán figyel az optimalizációs kereső szempontokra. Nekem tucatjával vannak olyan blogjaim is, ahol a keresőszempontoknak való megfelelés szabályait maximálisan betartom, a többség azonban nem ilyen, ezek irodalmi blogok, ám mivel jó sok van belőlük, internetes potenciáljukat jól fel tudom használni a keresőoptimalizáláshoz. ...De hogyan is alakult ki ez a nagy webrendszer?

Fazekas Andrea két tanulmányában is Berniczky-prózákkal foglalkozik: a szerző Blasztula és A tojásárus hosszúnapja novelláját veszi górcső alá. A szövegelemzések bevezetéseként a kárpátaljai magyar irodalomról is tesz néhány általános érszrevételt, illetve a 90-es években feltűnt szerzőt is bemutatja, többek között e szavakkal.

A Blasztula szerzője, Berniczky a 90-es évek végétől publikál, főleg novellákat, amelyek erősen eltérnek a többi kárpátaljai kortárs író műveitől. A szövegek jellegzetességeit főként a metaforikus, lírába hajló nyelvezetben, az írás technikájában követhetjük nyomon, melynek segítségével a (női)identitás nyelvi megalkotottságára kérdez rá. Művei nem sorolhatóak tipikusan a kisebbségi irodalomba, hiszen nem foglalkoznak a magyarságot érintő problémákkal, inkább a hangsúlyosan női távlat az, amin keresztül bemutat egy-egy történetet. Mindazonáltal kevés erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy kárpátaljai eredetét meghamisítsa, hiszen számtalan esetben használ szláv eredetű jövevényszavakat. A novella címe szintén szláv hangzásúnak tűnik ugyan, de a blasztula szó latin eredetű orvosi szakkifejezés, jelentése: hólyagcsíra. Az elbeszélés Berniczky A tojásárus hosszúnapja (2004) című első novelláskötetében jelent meg. A tizenöt történet mindegyike emberi kapcsolatok és hétköznapi, mégis megoldhatatlannak bizonyuló konfliktusok köré szerveződik és olykor hihetetlennek tűnő, megmagyarázhatatlan eseményeket tár elénk a mágikus realista írásmódra emlékeztetve. Az elbeszélések sokszínűsége miatt igen nehéz általános kijelentéseket tenni a szövegekkel kapcsolatban, hiszen sem a történetek motívumai, sem a szereplők nem tűnnek fel többször a kötetben.

Felkerült a webre Berniczky Éva mesekönyvének teljes szövege. A Fejezetek az üvegházból 1999-ben jelent meg könyvalakban mint összefüggő meseregény; az egyes fejezetek korábban az Irka gyermeklapban láttak napvilágot. Most a Virtuális irodalmi télikert blogon a teljes anyag olvashatóvá vált. Az egyes részek fordított sorrenben ez alatt a link alatt jelennek meg: Berniczky: Fejezetek az üvegházból.  A megfelelő sorrendű olvasáshoz tehát vissza kell lépdelni ehhez a szövegkezdethez:

Az egyik hat a szövegével. A másik a hatás alatt ír szöveget. Aztán cserélnek. Kölcsönbe adják a hatásunkat. Aztán visszakapják a kölcsönt. Kölcsönhatnak egymásra. Az egyik hív, a másik jön. Az egyik feldob, a másik lecsap. De soha nem tudni, ki az egyik és ki a másik. Stílust, mondatot, szerepet cserélnek. A nő férfiként ír a nőről. A férfi nőruhában jellemzi a férfit. Aztán cserélnek. Nézőpontot. Ruhát. Férfit, nőt. Szerepet. Hatást. Szöveget. Hatnak és hatás alá kerülnek. Kölcsönösen.

Új projekt:

Berniczky Éva
és Balla D. Károly irodalmi kölcsönhatásai

A kedves olvasó írói ikeroldalunk archívumát olvassa. Előzménye a Kettenklub, utódja pedig két különálló honlapunk:

Berniczky Éva oldala

Balla D. Károly oldala

- a folyamatosan frissített életrajzok, könyvlisták, az új kritikák és új művek ezeken a 2010-ben indított új oldalakon olvashatók (de a jelen archív rendszer is él, legfrissebb linkjeink felkerülnek a bal és jobb hasábra, az alattuk lévők segítségével pedig a  Manzárd mű-hely összes anyaga elérhető.

Legutóbbi könyveink:

Az egész azzal kezdődött, hogy 2006-ban beneveztem az első magyar keresőoptimalizáló versenyre, holott jószerével azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák a keresőoptimalizálást (angol rövidítése: SEO). Ennek ellenére 5. lettem. A következő évben már díjazásos, profi verseny indult, itt is bejutottam az első tízbe. 2008-ban, a második díjazásos versenyen már öldöklő harc folyt, nem kerültem az élmezőnybe, igaz, nem is igyekeztem eléggé. Közben meg később még eleget tettem néhány megbízásnak, illetve nyújtottam segítséget barátaimnak, leginkább azonban saját oldalaimat optimalizáltam.

2011 elején aztán megismertem a transzferárakat és a transzferár nyilvántartást azon a réven, hogy SEO-megbízással kerestek meg: egy üzleti oldalt kellett volna keresőoptimalizálnom. Nem igazán fűlött a fogam a dologhoz, de az üzletasszony rábeszélt. Ha pedig így történt, akkor már komolyan vettem a dolgot. Én az ilyen munkát saját bázis kialakításával kezdem, ezért rögvest indítottam két „üzleti” blogot a témában. Aztán a megbízóval mégsem sikerült megegyeznünk, de én a két blog gondozását nem hagytam abba, mígnem 3-as PR értékre és a találati listákon igen jó pozíciókra tettek szert a transzferár keresőkérdéssel. Ekkor más helyről újabb megbízás érkezett. Ezúttal meg is állapodtunk. Az általam támogatott oldal előbb szépen lépdelt előre a Google találati listán, aztán visszaesett. De hát a SEO-munka türelemjáték, aki gyors eredményt vár, az szamár. Hát most én is kínlódgatok és lassan magam is transzferárabilissá válok.(bdk)

Más Seo-akcióm:  József Attila szobra - tiltakozás